Sizilien, Malta & Gozo entdecken

Az úti célról: Szicília a legnagyobb sziget a Földközi-tengerben. Olaszország autonóm régióját alkotja, a környező kisebb szigetekkel együtt, hivatalosan Regione Siciliana (olaszul: Szicíliai Régió) néven. Szicília a középső Földközi-tengerben található, az Olasz-félszigettől délre, amelytől a szűk Messinai-szoros választja el. Legkiemelkedőbb nevezetessége az Etna, Európa legmagasabb működő vulkánja, amely jelenleg 3 329 m (10 922 láb) magas, és a világ egyik legaktívabb vulkánja. A sziget éghajlata tipikusan mediterrán. A szigeten az emberi tevékenység legkorábbi régészeti bizonyítékai már i.e. 12 000-ből származnak. Körülbelül i.e. 750-re Szicílián három föníciai és egy tucat görög kolónia volt, és a következő 600 évben a szicíliai háborúk és a pun háborúk színhelye volt, amelyek a római köztársaság Karthágó elpusztításával végződtek a karthágói csatában (kb. i.e. 149). A Római Birodalom bukása után, az 5. században Szicília gyakran cserélt gazdát, és a korai középkorban a vandálok, az osztrogótok, a Bizánci Birodalom és a Szicíliai Emirátus uralták. Dél-Olaszország normann hódítása a Szicíliai Királyság létrejöttéhez vezetett, amelyet később a Hohenstaufen, az Anjou-ház, Spanyolország, a Habsburg-ház, majd végül a Bourbon-ház egyesített a Nápolyi Királysággal, mint a Két Szicília Királysága. 1860-ban az Ezer Expedíciót követően, amelyet Giuseppe Garibaldi vezetett az olasz egyesítés során, és egy népszavazás után Szicília Olaszország részévé vált. Szicíliának különleges státuszt adtak autonóm régióként az 1946-os olasz alkotmányos népszavazás után. Szicíliának gazdag és egyedülálló kultúrája van, különösen a művészetek, a zene, az irodalom, a konyha és az építészet terén. Fontos régészeti és ókori helyszínek is találhatók itt, mint például a Pantalica nekropolisza, a Templomok Völgye és Selinunte.

Az úti célról: Málta Európa legnaposabb országa, és mivel éves nappali átlaghőmérséklete 23 fok körül mozog, egész évben remek célpontja a napimádóknak, a szörfösöknek és búvárkodóknak. Tévedés azonban azt hinni, hogy itt csak napozni lehet. Dingli meredeken a tengerbe zuhanó, hófehér sziklái vagy a –nemrégiben sajnos a tengerbe omlott – Azúr Ablak környéke remek túrázó helyek, a falakkal körbevett középkori óvárosok pedig itáliai hangulatot varázsolnak a szigetvilágba, ahol, köszönhetően a mediterrán kultúrák évezredes keveredésének, kifejezetten izgalmasan lehet enni-inni és bulizni is. A földközi-tengeri sziget a történelemrajongóknak is sokat tartogat: a világ legősibb templomaival büszkélkedhet, köztük olyanokkal, amelyek az egyiptomi piramisok előtt ezer évvel épültek. A legismertebbek, a Hipogeum, és a Hagar Quim építőinek pontos kiléte a mai napig megoldatlan rejtély, a legenda minden esetre óriásokkal hozza összefüggésbe őket. Málta szimbóluma a tradicionális, tarka halászhajó, a Luzzu, amelynek orrára Osiris szemeit festették. A hiedelem szerint ezek megvédik a halászokat a tengeren. Ha azonban autót bérelnél, hogy a saját tempódban fedezhesd fel a szigetet, készülj fel arra, hogy a brit uralom hagyatékaként a mai napig a „rossz” oldalon közlekednek.